A szlovákiai magyar érdekképviselet (eddig MKP, mostantól Híd) hosszú ideje kettős szorításban van: egyrészt reagálnia kellett a Ficó-féle garnitúra észmenéseire (nyelvtörvény, tankönyvek, hazafiassági törvény, stb.), másrészt kezelte a Magyarországról érkező stimulusokat is, melynek legutóbbi példája a kettős állampolgárság.
Ahogy már azt a régi blogon többször leírtam, a szlovákiai magyarság s így a közbeszédünk elsősorban ezekre a külső eseményekre kénytelen reagálni, saját kezdeményezésre alig futja. Ezért nem kerülnek terítékre (még házon belül sem) az igazán égető témák: iskoláink minősége, asszimiláció, elvándorlás, helyi demokrácia, halmozott ráutaltságunk az államra, vagy például a szlovákiai magyarok szinte sehol nem tárgyalt krónikusan rossz egészségügyi, mentálhigiéniai állapota. Ha ezeken javít valamit a kettős állampolgárság vagy az, hogy Csáky Orbán oldalán feszítette a mellét, csak tessék, de kérem az alátámasztó érveket!
Éppen ezért a hamarosan kormányra kerülő Híd politikai erőforrásait kissebbségi ügyekben, nagy szerencsétlenségünkre, a romeltakarítás fogja felélni. Amennyire szimbolikus a kettős állampolgárság, annyira sok időbe és energiába kerül majd a megcsorbult érdekképviseletnek a megoldása, valamint a Fico féle észmenések kikapálgatása. Mintha a szlovmagyar valóságnak nem lenne más dimenziója…
Van, csak ezekkel az érdekképviselet nem tudott vagy nem képes alaposabban foglalkozni, melynek több oka is van. Ez a fent említett kényszerpozíció valamint a szlovák (koalíciós) partnerek merev hozzáállása - lásd a koalíciós tárgyalások eredményeit. Azonban sokkal könnyebb lenne a kissebbségi törvényt illetve az intézményi autonómia valamilyen formáját a torkukon letuszkolni, ha nem kéne ez mellett a tűzoltással foglalkozni.
A “képviseleti impotencia” további okai a megfelelő szellemi háttérintézmények hiánya, egyfajta kissebbségi csőlátás valamint a 4 éves politikai ciklus is: mégiscsak egyszerűbb egy magyar egyetemet alapítani, mintsem az alap- és középiskolák színvonalával foglalkozni, ami ugye hosszabbtávú meló, kevésbbé látványos, ezért nem is lehet egyszerű választási üzenetként csomagolni.
Volt remény, hogy a pártszakadást követő poltikiai verseny dob valamit a szlovmagyar érdekképviselet minőségén. A Híd a koalíciós tárgyalások eredményeit (és kudarcait) egyelőre nem magyarázza valami részletesen, az MKP háza tájáról érkező első füstjelek pedig tanácstalanságról és ötletszegénységről árulkodnak. No good.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése