Örömteli fejlemény, hogy alakulóban van egy dél-szlovákiai vállakozók érdekeit képviselni kívánó civil szervezet.
Kiadtak egy gyorsjelentést is, melyekhez kommentet fűztem a bumm.sk-n, és amelynek szerkesztett formáját itt is el lehet olvasni.
I.
Ellentmondó a gyorsjelentés abban a pontban, ahol a szlovákiai magyar vállalkozóknak a magyar piacot jelöli meg elsődleges kitörési pontként, mialatt a magyarországi áttelepülő vállakozások növekedő ütemét hangsúlyozza.
Vajon miért települnek át sokan Magyarországról?
II.
A magyar piacra való koncentrálás ajánlását a következő realitások miatt nem tartanám ajánlatosnak:
Halmozott versenyhátrány- a magyar vállakozások sokkal-sokkal fejlettebbek szlovákiai és szlovákiai magyar tárasaiknál (több tapasztalat, a Kádár rendszerben már lehetett egyénileg vállalkozni). Az eddigi tapasztalatokból (pl. Párkány-Esztergom) az látszik, hogy jelentős a versenyhátrány és a magyar piacra nehéz a betörés egyáltalán nem egyszerű. Ezt tetézi a sokkal bürokratikusabb és bonyolultabb magyar jogrendszer és gyakorlat, melyről a szlovákiai magyar vállalkozónak kevés a tudomása és tapasztalata. A nyelvtudás (magyar) előny, de semmiképpen nem kulcs.
Makroökonómia - a magyar gazdaság nem csak ciklikus, hanem strukturális gondokkal is küszködik: a jelenlegi megszorítások szűkítik a keresletet, az erősödő infláció és magasabb adók és stagnáló reálbérek gyengíti a vásárlóerőt. Igaz, ez rövidtávú, de a ciklikus elem mellett aggasztóak a magyar gazdaság strukturális problémái, melyek nem fognak egyhama megoldódni, a sehol sem létező politikai akarat mellett (elég csak a krónikusan alacsony magyar foglalkoztatottságra gondolni és az ebből következő, állam által koordinált messze igazságtalan elosztórendszerre: kb 3-3,5 millió ember dolgozik 10 milliónak a szociális, egészségügyi, stb. igényeire). Ezzel az elemmel sajnos a jövőben számolni kell a magas adók, járulékok és a velük járó sajátos magyar bürokratikus akadályokkal.
A ciklikus „gyengülés” már látható pl. Párkányban, ahol az egykoron magyar állampolgároktól mozdulni sem lehetett a kocsmákban, üzletekben, éttermekben, most a vállakozók jelentős visszaesésre panaszkodnak.
III.
Továbbá erősen kérdésesnek tartom a jelenlegi dél-szlovákiai vállakozások fejlettségi szintje mellett a gyorsjelentésben említett kárpát-medencei hálózatépítést (komolyabb logisztika, marketing, helyzet és piacismeretek kellenek hozzá).
IV.
Nem biztos, hogy költséges intézményrendszerek kiépítésébe kellene belekezdeni, hanem inkább
- a szlovákiai feltételek és keretek vállalkozóbarátabb megváltoztatását forszírozni, mellette a gondok alaposabb elemzése, megállapítása kell, aztán erre gyógymódok, javaslatok kidolgozása,
- a dél-szlovákiai régiók (ha akarjuk ha nem, több mindenben eltérő dél-szlovákiai régióról kell hogy beszéljünk) határozottabb és erőteljesebb képviseletére, lobbizásra, kezdeményezőkésségre
-és igen: a vállakozók támogatására pályázati asszisztációval, inkubátorok létesítésével, önkormányzati, állami, civil és privát szféra összefonásával különböző projektek megvalósítására koncentrálni.
-Pl. érdemes lenne a helyi önkormányzatok viszonyát vizsgálni a nem csak helyi vállalkozókkal. Attól tartok nagyon tanulságok következtetésekre jutnánk (kövezzetek meg, de én Párkányból indulok ki).
-Valamit tenni, hogy az iskolaüggyel!
Valahogy úgy gondolom, hogy a fenti tennivalók dolgában az MKP sokkal többet tudna (és tudott volna) tenni. De ez más lapra tartozik.
V.
Hibásnak tartom több pontban az etnikai elem túlzott hangsúlyozását a problémák megoldását illetően. Egyrészt, a business a business nemzetiségre való tekintet nélkül. Politikai ok: a dél-szlovákiai szlovákok eddig is ignorálva voltak a magyarok részéről pl. civil vagy önkormányzati együttműködési szinten. Itt lenne az ideje legalább ezen a területen felhagyni vele, pontosabban szólva nem belekezdeni.
A létrejövő ügynökségnek NEM SZABAD etnikai szempontból diszkriminatívnak lennie! Igazi regionális szervezetté kell válnia: támogatni MINDEN vállakozót nemzetiségre, nyelvre való tekintet nélkül.
Mert: így is erősíti a helyi magyar vállalkozót, hogy a hazai piacon jobban tudjon labdába rúgni (a gyorsjelentés említi a szlovák nyelv gyenge ismeretét, mégha közvetve is, továbbá a multikulturális elemet is).
Továbbá: a régió specifikus problémái mindenkit érintenek, csak együtt tudunk kikapaszkodni belőlük. Erős érdekképviselet kell, és attól tartok, hogy azt egy csakis kizárólag etnikai alapon épülő érdekvédelemi szervezet kevésbé tudja majd képviselni, mint egy erős regionális, igazi szlovák-magyar együttműködés.
Nem csak az MKP támogatását kell ezért keresni, fel kell venni a kapcsolatot a többi szlovák páttal is és más civil szervezetekkel, ügynökségekkel.
