Több szexet autonómia helyett!

Olvasgatom az alábbi blogposthoz érkezett hozzászólásokat. Maga az írás remek, jogosan veti szemére a politikai képviseletnek a saját tunyaságát, amit a szlovákiai magyar hogyantovábbok (és így pl. az autonómia) iránt tanusít. Más kérdés, hogy ezekről a dolgokról mit gondolunk mi, a plebsz, itt lent? Az íráshoz hozzászólók többsége egyetért azzal, hogy kell autonómia, de nem sok hangzik el arról, hogy hogyan is képzelik azt el. És sokan az MKP-ra mutogatnak, hogy nincs autonómiakoncepciója. Részben jogosan. Ám megint a kényelmes "mindenes pán údržbár" elképzelésnél vagyunk: az MKP tegye ezt, azt, amazt, stb., de arról kevés az "alulról" felmerülő elképzelés, ötlet, hogy hogyan is nézzen ki az a bizonyos autonómia.

Mindamellet, hogy nagyon jó lenne, ha akár az autonómia mikéntjeiről kibontakozna valami hasznos disputa (s erre remek felület az Internet), a Párkányer írója azon a véleményen van, hogy különböző nemzetiségi, etnikai autonómiatervezetek helyett inkább a szélesebb és jobban szervezett helyi önkormányzatiságra kell a szlovákiai magyarságnak koncentrálni: természetes régiók határaival mentén kialakított megyéket, ezen belül nagyobb fiskális decentralizációt, oktatási hatásköröket kell kiharcolni.

Mindez szépen hanzgik ugye, de sajnos úgy tűnik, hogy pl. a már meglévő önkormányzati és más intézményi kereteket sem nagyon tudjuk kihasználni (bővebben itt és itt, meg talán emitt), de hadd legyek az utolsó pesszimista a vidéken...!

Továbbá olyan országos politikák megvalósítását támogatni, mint pl. az oktatásügy alapvető megreformálása ("valós életre szabott" tanagyag, kutatásközpontú egyetemek, stb.), alacsony adók, vállakozóbarátabb környezet, kissebb, de hatkényabb állam meg ilyenek. Ezek a politikák segíthetnek abban, hogy a déli régiók talpra álljanak és végre rálépjenek a gázpedálra.

Nem elhanyagolható fegyvertény, hogy a fenti cuccok megvalósítása politikailag sokkal könnyebb feladat lenne, mint bármiféle autonómiát lenyomni a szlovákok torkán. Sőt, országos jellegük miatt számos szövetségest lehetne találni hozzájuk. És nem kell feltétlenül kormányon vagy koalícióban lenni, hogy valóssággá váljanak.

A templomot és az iskolát...
És akkor itt van a nyakunk felett lebegő csúnya demográfiai görbe, az asszimiláció és az elvándorlás kíséretete. Mihez lehet velük kezdeni?

Elmondjuk szépen és alaposan, hogy miért jó anyanyelven tanulni, miért menjen a gyerek magyar iskolába. De gondolkozunk a mai iskolák színvonalán, meglévő nyavajáin? Teszünk valamit helyi szinten, hogy jobban felszereltebbek, profibbak legyenek? Vagy azt is hagyjuk az állam (és az MKP) kegyeire?

Egy sokkal magasabb színvonalat jelentő magyar nyelvű iskola biztos több szülőt győz meg, hogy oda adja a gyerekét. Lehet, hogy sokan útálnák a gondolatot, de a sulikat versenyeztetni kell, hogy kialakuljon a nívó. Vagy nagyobb közösségi erőfeszítés kell (helyi, regionális szinten), hogy a "mi" sulink legyen a király, nem tudom.

Kéne továbbá egy modern országos oktatásügy, mely elsőroban a mai világ kihívásaira készíti fel a nebulókat (igen, ez lehetséges, máshol ez remekül működik). Továbbá pl. a választható tantárgyakat az iskolára/önkormányzatra hagyni, hogy mit kezd vele: helytörténetet, néprajzot vagy a "bevezetés a mindennapok pénzügyeibe" tantárgyak oktatására használja. Mindezek mellett viszont úgy látom, hogy a magyar iskolák nívója elsősorban a helyi közösségek hozzáállásán múlik: iskolatanácsokon, szülőkön, tantestületeken, képviselőtestületeken, burgmajsztereken, civil szervezeteken.

...meg a hitvesi ágyat!
Ez az autonómia, akármennyire jól hanzgik is, túl magas labda nekünk. Az mellett, hogy komoly elképzelések még alig hangzottak el a milyet-ről és hogyan-ról, a politikai képviseletünk (szándékos vagy nem szándékos) bambasága, s nem utolsósorban a szlovákság zsigeri elutasítása miatt rengeteg értékes időt és energiát pazarolna el a kiharcolása. Továbbá igazán kétlem, hogy a mai mezei polgár közéleti közönbössége és ráhagyóspaternalizmusa mellet érne e valamit. Az elvándorlást megállítandó profi magyar iskolák és jó munkahelyek autonómia nélkül is létre tudnak jönni. Megfelelő keretek kellenek hozzá és igényesség.

Lehet, hogy az autonómia hogy több gyereket fog magyar iskolába irányítani (bár erre csak az alábbi módszert látom lehetségesnek), de nem tudna mit kezdeni a vészesen ketyegő demográfiai órával. Azt csak több kisbabával lehet leállítani vagy legalábbis lassítani. Autonómiatérképek és paragrafusok helyett inkább többet kéne szeretkezni. És vállalni a következményeket...:-) Tessék hozzálátni!