Színházmentés felvidéki módra - Skanzenépítés I. - Körkép, 2009.12.08.

A kassai Thália színház “megmentésének” hátterét többek között Lashee kolléga postjából és az Új Szó tényfeltáró írásából ismerhetjük. Csupán pár gondolat és kérdés, ami ennek kapcsán felmerült bennem:

Érthető és sajnálatos a nehéz anyagi helyzet, de azt túllihegni egyátalán nem volt morális. Következményei lesznek. Előfordulhat, ha ténlyeg válságos lesz a színház gazdasági helyzete, már nem lesz ekkora adakozókészség. Aki egyszer hamisan farkast kiált, nehezebben számíthat a következő alkalommal segítségre.

*

Ez a viselkedési minta arról győzheti meg a többi szlovmagyar kultúrális szervezetet, hogy ha baj van (vagy akár ha még nincs teljesen baj), akkor a világmagyarság pénzére mindíg számítani lehet. A közpénzekért felelős szlovák meg gondolhatja, hogy adhatunk nekik kevesebbet, a maradékot úgyis “nemzetileg” összeadakozzák.

Továbbá, kialakulhat egy olyan kép a szlovákiai magyarság fejében, hogy ha baj van, akkor egyátalán nem szükséges közösségileg angazsálnia magát, mert mindíg lesz fehér lovon érkező világmagyarság és “anyaország”, aki majd segít megőrizni a kis kultúrális skanzenünket. A Duna TV oldalán található adakozói lista alapján a 24 millió forintból csupán 1,351 millió érkezett Szlovákiából. Ez a szlovmagyar közönbös, passzív mentalitás így is eléggé domináns, az ilyen történetek, mint a Tháliáé meg csak erősítik a létjogosultságát. Ha nem tudjuk (illetve nem akarjuk) önerőből megtartani a színházainkat, akkor mit várhatunk más területeken?

*

A szegény asszony két fillérje szép történet és komoly morális tanítás is egyben: gyakorlása kialakít, ápol egyfajta közösségi, felelős hozzáállást az adakozóban. Pusztán pénzügyi szempontból azonban, és tekintetbe véve a szlovmagyarok számát, ezek a két fillérek nem feltétlenül mentik meg a segélyezett szervezeteket - hacsak nem adakozik az összes “szegény asszony”. Ilyenkor merül fel az a kérdés, hogy hol van a szlovmagyar (gazdasági) elit, akik jó példával elöljárhatna az adakozás erényének népszerűsítésében, elmélyítésében? Valószínű azonban, hogy ők ugyanolyan közönbössek és passzívak, mint az a közösség, amely kitermelte őket. A fejétől bűzlik a hal, vagy fordítva?

Nincsenek megjegyzések: